Vagyok aki vagyok – A versek szívverése

Csütörtökön este Szűgyi Zoltán író–olvasó találkozójával megkezdődött az Énekelt Versek XII. Zentai Fesztiválja.

Az Alkotóházban a zentai Apropó együttes megzenésített versekkel köszöntötte az Adáról Budapestre áttelepült költőt, lapunk egykori munkatársát. Szűgyi Zoltán kilencvenegyben kényszerűségből keresett egy másik hazát. Új otthonra lelt. Ahogy vallja: „Ha magadba zártad a tájat, / a kertet, az udvart, a házat, / az utat, a folyót, a fákat, / magadban hordod otthonod.” A költői esten beszélt távozásának okáról, a megtalált belső és külső békéről, Istennel való találkozásáról, a csönd érintéséről, a hang nélküli megszólalásról. Szívverés-szonettjei Vagyok aki vagyok címmel jelent meg a tavalyi év végén. Ebben a verseskötetében a szónak, a nyelvnek már nincs jelentősége. Bibliai mondatot, Isten Mózeshez intézett szavait ismétli meg hetvenhétszer. Hetvenhét nyelven írja le, „Vagyok aki vagyok”, amelyhez mindig ugyanaz az EKG-rajz szonettformába öntött változata társul. Nemcsak tartalmában, formailag is eredeti és ötletes. Játékosan komoly vallomás a költő gondolkodásáról, hitéről, életlátásáról. A megtapasztal világot és a megélt életet foglalja össze néhány szóban. Megbizonyosodott megnyilatkozás arról – ahogy az irodalmi esten fogalmazott Szűgyi Zoltán –, hogy ha Isten gyermekeinek valljuk magunkat, akkor Istenről teszünk tanúbizonyságot, és akkor ez azt jelenti, hogy él az Isten.

A költővel pénteken Adán találkozhattak olvasói, szombaton délután fél 5-kor és este 8-kor pedig Zentán a Művelődési Házban a fesztivál díszvendégeként lép közönség elé.

 -lya

Magyar Szó, 2007. május 19–20.